登入選單
返回Google圖書搜尋
A kesergő nimfától a fonóházi dalokig
Rumen István Csörsz
其他書名
közköltészeti hatások a magyar irodalomban (1700-1800)
出版Universitas Kiadó, 2016
ISBN96396715419789639671546
URLhttp://books.google.com.hk/books?id=51dhAQAACAAJ&hl=&source=gbs_api
註釋Az irodalomtörténeti, textológiai kötet témája a magyar közköltészet hatása a 18. századi irodalmunkra, elsősorban is a lírára. A közköltészet fogalma a névtelen poéták – részben szájhagyomány, részben írásbeliség révén terjedő, ismertté váló – verseit jelenti. A közkeletű hasonlattal élve: a közköltészet az U-alakú közlekedőedény kanyarulatában található a veretes műköltészet és az orális folklór között. A 18. századi hazai líra történetét aligha lehet teljességgel földolgozni a közköltészeti hatások pontos ismerete nélkül. A szerző műve bevezető részében (Az irodalom aljnövényzete) definiálja a közköltészet fogalmát, fölidézi a téma eddigi kutatásának eredményeit (Horváth János és Küllő Imola vonatkozó munkáinak tanulságait), majd a maga textológusi krédóját fogalmazza meg. Az első nagy fejezet (Költőportrék közköltészeti tükörben) a 18. századi kéziratos líra áttekintését adja, majd az e művekből a magas irodalomba átkerült toposzokat, motívumokat, szövegváltozatokat és műfaji jellemzőket vizsgálja. Sorra veszi mindazokat, akiknek a munkásságában kimutatható a közköltészet hatása: Gyöngyösi István (1629-1704), Amade László (1703-1764), Faludi Ferenc (1704-1779), Gvadányi József (1725-1801), Berei Farkas András (1770-1832), Verseghy Ferenc (1757-1822), Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) és Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) munkáit elemezve. A szerző kimutatja, hogy a "szövegmagok" a következő évszázad elején "eltűnnek a szemünk elől, s nyersanyaggá, frazeológiai keretté vagy motivikus alapötletté válnak az új szövegekben".