登入選單
返回Google圖書搜尋
Mit akartak ezek a magyarok?
註釋A Nem Tündérkert, vagy nagyon is az című kötet után immár a negyedik történész interjú-kiadvánnyal jelentkezik az erdélyi magyar közíró, Szilágyi Aladár, és a nyilatkozók ezúttal is a nagyváradi Szacsvay Akadémia előadássorozatának - zömmel magyarországi - előadói. A rendezvény témája ezúttal a magyarság és a Magyarország területén élő nemzetiségek kapcsolata volt, olyan főbb részkérdésekkel, mint az együttélés, az asszimiláció, a betelepítés, a kivándorlás, a nemzet fogalmának változása a középkortól napjainkig - a kötetben szereplő interjúkban is elsősorban ezen témákról esik szó. Tóth Endre a dákó-román kontinuitás elméletének néhány kevésbé ismert aspektusáról beszél; Zsoldos Attila a középkor, kiemelten az Árpád-kor telepeseiről, az ún. "vendégek"-ről mondja el a ma leginkább elfogadott ismereteket; Weisz Boglárka az erdélyi szászok nemzetté válását ismerteti; Kalmár János pedig a törökvilág elmúlta utáni betelepítésekre vonatkozó tervekről beszél. Kövér György a zsidóság 18-19. századi letelepedését vázolja fel; Pap József a magyar nyelv térnyerésével, és ezzel párhuzamosan a népek nemzeti öntudatra ébredésével, a magyarok és a nemzetiségek konfrontációival foglalkozik. Csorba László az 1848-49-es forradalom, az 1861-es országgyűlés és a kiegyezés nemzetiségi kérdéseiről beszél; Gyáni Gábor a századforduló amerikai kivándorlásának megítélésével foglalkozik; Romsics Ignác a két világháborút követő békekötések diktálta drasztikus határváltozásokkal kapcsolatos népmozgásokról beszél; Bárdi Nándor pedig a rendszerváltást közvetlenül megelőző és az azt követő korszak kisebbségpolitikájának változó törekvéseiről osztja meg kutatási eredményeit. A kiadvány szakemberek és érdeklődő laikusok számára is ajánlható.