登入選單
返回Google圖書搜尋
A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában
註釋1543 nemcsak a tudománytörténet, de túlzás nélkül állíthatjuk, az egész emberi kultúra történetének egyik legfontosabb éve volt: ekkor jelent meg ugyanis Kopernikusz Az égi pályák forgásáról (De Revolutionibus) című műve, amelyben tudományos igénnyel, matematikai bizonyításokkal alátámasztva írja le a heliocentrikus világképet, leszámolva a magát sok évszázadon át megrendíthetetlenül tartó ptolemaioszi geocentrikus szemlélettel. Felfedezése (amelyet egyébként az i. e. 3. században élt görög csillagásztól, Szamoszi Arisztharkosztól vette át, és dolgozott ki részletekbe menően) szinte felfoghatatlan jelentőségű lett, gyakorlatilag a középkor lezárását és tudományos forradalom megindulását jelentette, egy új kozmikus világképet, ahol a Föld már nem a világegyetem középpontja, hanem "csak" egy a Nap körül keringő bolygók közül. Kopernikusz paradigmaváltó tanai fél évszázadokon át szunnyadtak: a figyelem fókuszába Giordano Bruno 1600-as kivégzésével, és az 1633-as Galilei-per kapcsán került, hogy aztán kiindulópontja legyen egy alapjaiban más tudományos és világszemléletnek. A jelen kötetben csupa olyan, magyar szerző tollából származó tanulmány kapott helyet, akik saját, Kopernikusszal és a "kopernikuszi fordulattal" kapcsolatos kutatásaikról referálnak közérthető, olvasmányos stílusban, áttekintve egyúttal a témához kapcsolódó külföldi eredményeket is. Az összeállítást Fehér Márta Az újrarendezett kozmosz című írása nyitja meg. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"