A kötet két olyan korszerű témakör felől közelít az irodalom társadalomtörténetéhez, amely segíthet új perspektívába állítani a 19. századi magyar irodalmat. Ezek egyike a tér történeti használataihoz, a térábrázolások 19. századi magyar és európai irodalmi történetéhez, a tér irodalmi nemzetiesítéséhez kapcsolódik. A másik kérdéskör az irodalmi hivatások kialakulásának történetét vizsgálja módszertani írások és esettanulmányok révén.