Benedek Lajos császári és királyi táborszernagy kevéssé ismert személyisége a magyar történelemnek. Sopronban született és a Mária Terézia hadiakadémián végzett, melyre Radetzky marsall jóakarata juttatta el. Császárhűsége ettől megbonthatatlan volt. Tehetsége, szorgalma és kitartása emelte a tábornoki karba. A magyar forradalom válaszút elé állította. Érdekes, hogy Batthyány Lajos, az első független, felelős magyar kormány miniszterelnöke először Benedek Lajost akarta magyar hadügyminiszternek, mivel képességei őt predesztinálták erre a posztra. Ám császárhűsége és a magyar körökben Mészáros Lázár ismertebb személyisége miatt mégsem őt, hanem Mészáros Lázárt kérték föl hadügyminiszternek. Ettől a ponttól Benedek Lajos pályafutása magyar szempontból szomorú fordulatot vesz. Ugyan a szabadságharc leverésében nem vesz részt, mivel a szőregi csatában megsebesül, ám a császár akaratából Magyarország kormányzója lesz 1862-ben. Innen pályafutása tovább ívelk felfelé. Ő lesz a Custozza-i győző, és hadseregparancsnok. Majd az 1866-dik évi porosz-osztrák háború főprancsnokának nevezik ki... Ám visszatérve a színdarab témájához: A drámai helyzetet az hozza létre, hogy a magyarnak született, ám császárhű Benedek Lajos, Magyarország kormányzójaként miként válaszol arra a kérdésre, amely Ausztria és Magyarország sorsát befolyásolja majd! Ha Önök is kíváncsiak erre az érdekes történelmi epizódra, olvassák el ezt a drámát, amely meglepő fordulatokat és történelmi tényeket tár fel a magyar és osztrák történelem lapjain.