登入選單
返回Google圖書搜尋
Túléltük!
Rózsa Tatár
其他書名
emlékezések a malekij robotra
出版Aposztróf, 2017
ISBN61556043989786155604393
URLhttp://books.google.com.hk/books?id=mpnHtAEACAAJ&hl=&source=gbs_api
註釋Két szegedi asszony, Erzsébet és Magda 1989-ben adott interjút Tatár Rózsának életük legviszontagságosabb esztendőiről. 1944 decemberében, alig néhány héttel a felszabadulás után, a szovjet katonai parancsnokság egyik rendelete értelmében megkezdték a Magyarországon élő német nemzetiségű munkaképes lakosok - 17-35 éves nők és 16-45 éves férfiak - összegyűjtését "a közvetlen mögöttes területen végzendő közmunkák megszervezésére és elvégzésére". A listára felkerült a két - akkor még - fiatal lány is, pedig magyar anyanyelvűek voltak, bár a nevét a család csak a harmincas években magyarosította Baumannról. Akkor azt mondták nekik, hogy csupán hat hétre kell elmenni a Bánátba kukoricát törni. A szerelvény - mely a januári hidegben indult útjára - azonban nem a Délvidékre tartott, hanem a Szovjetunió felé vette az irányt. A rettenetes körülmények között zajló utazás közben rá kellett jönniük, hogy szó sem lesz kukoricatörésről, amikor pedig megérkeztek a végállomásra, a gyári munkáról szóló szóbeszéd is értelmét vesztette. Mindannyian egy szénbányába kerültek, ahol aztán hosszú éveken át végezték a férfiak számára is megerőltető munkát. A két asszony beszámolója a lágerélet minden szörnyűségét az olvasó elé tárja: élősködőktől hemzsegő barakkok, szénlapátolás, csilletolás, bányaomlás, nélkülözés és halál kísért a lapokon. A történetet a lányok által hazaírt levelek egészítik ki. 1949. október 10-én indulhattak haza a túlélők Magyarországra. Szegeden le kellett jelentkezniük az ÁVH-nál, s arra a kérdésre, hogy miért történt ez velük, csupán azt a választ kapták: "Sajnálatos tévedés volt..." A dokumentumok másolatait is tartalmazó dokumentumregény a kötetben magyar és német nyelven is elolvasható, hátlapjával egybefűzve. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"