Krúdyt az északkeleti Felvidékhez, benne a mai Kárpátaljához szenvedélyes vonzalom kötötte. A baráti kapcsolatok, a természetes gazdasági, a megyékhez kapcsolódó politikai összefüggések csak alapját képezték ennek az elkötelezett szimpátiának. A valódi választ Krúdy még fiatal, nyíregyházi íróként adta meg zempléni újságíró barátjának, Zomboroy Andornak: "Rákóczi íródeákja vagyok". Krúdy Gyula szinte életének minden egyes szakaszában találkozott a ruszinokkal, vallásukkal, hitvilágukkal, a meglátta a külsőségek között ennek a vallási-etnikai közösségnek a sorsát, kiszolgáltatottságát az anyagi és politikai erőknek. Az első megdöbbentő és meghatározó élménye nyilvánvalóan a máriapócsi búcsú volt. (S. Benedek István)