„Megtörve az eddigi mozdulatlanságot, az utca végén feltűnt valaki. Először csak kék, egyre növekvő sziluettje volt látható, ám ahogy közelebb ért, kivehetővé vált, hogy egy vékony, negyven év körüli nő az. Botladozva futott a hepehupás járdán. Folyamatosan hátrafelé tekingetett, de szemmel láthatóan nem az őt kergető fekete viharfelhők aggasztották. Elegáns kék alkalmi ruhája összegyűrődött, ezüst szandáljának pántja elszakadt. Szemét hatalmas sötét napszemüveg takarta, vállig érő barna haja csapzottan tapadt a homlokára. Mindezek ellenére vonzó, finom teremtés benyomását keltette. Tétova mozgásából látszott, hogy nem meghatározott cél felé tart, inkább csak el valahonnan.” Vajon elmenekülhetünk -e régi,jól bejáratott, de sivár életünkből. S ha igen, hogyan? Ebből a könyvből kiderül.